Csengettyűsök

A cigányzenekarok nagy szerepet játszodtak a települések kulturális éltében. Nem volt lakodalom, vígaszság , hogy ne egy “ banda’’ húzza a talpalávalót. Beszélek a XX. század közepéről. Ha akkor minden helységben voltak cigányzenekarok, a század végén számuk nagyon megcsappant. A veszteség nagyon nagy. Ők voltak azok, akik megőrizték és továbbadták népdalainkat, nótáinkat. A kicsi fiu amikor már meg tudta fogni a hegedűt és a vonót, ott volt ő is a bandába és szívta magába a hangot s ha nem sikerült jól kifogni a hegedűn, az öreg prímás ránézett. Így tanultak meg hangjegyek ismerete nélkül zenélni. Ha valaki tisztán tudott énekelni, azt mondták ’’ cigány füle van’’. Ahány prímás volt annyi banda. Kettő együtt egy bandába nem fért meg.

Nagyfaluban ismert prímások Jóska (30-40-es évek) Ricsi majd a veje Sanyi (Csengettyűs László). Az 50-es évektől 1996-ig (haláláig) a környék legjobb prímása Gyuku az 50-60-as években, majd a bíró ( Csorba János) a 70-es évektől haláláig (2012).

A 70-es években az akkori iskolaigazgató összeszedte a zenélni tudókat és egy cigányzenekart alakított. Több mint 20 taggal (prímás, kontrás, bőgős, harmónikás). Országos szintű versenyeket nyertek. A 90-es években Sanyi, János (prímások) Vilmos, Tári, Zoli (kontrások), Pengó (bőgős) Laci (harmónikás) alkotta zenekart, már fehérhollónak számították, de rendszeresen átjártak magyarországba is muzsikálni és ott is ismertek voltak.

Dícséretes Csorba János törekvése, hogy családtagjai (Laci veje), unokái (Lacika, Marius) vigyék tovább ezt az ősi mesterséget. De szerencséjuk volt Birtalan Józsival, aki egy bagosi ( nem roma) zenész család sarja összefogta őket s mint Csengettyűs zenekar ma is működnek a következő felállásban: Birtalan Józsi (tárogató), Varga Marius( hegedű), Csengettyűs László- Csiri (hegedű) Varga Zoltán (kontrás), Varga Laci (harmónikás), Varga Lacika( bőgős) és Lacika fiai feles és háromnegyedes hegedűn biztosítják a zenekar jövőjét. A környéken unikumnak számítanak.